A kisfiút, akit Bartók Bélának hívtak, elvarázsolta a zene.
Azt akarta, hogy mások is megismerjék azt az örömöt, amit a hangok harmóniája nyújt.
Egy életre elkötelezte magát a muzsika mellett, írt zenét felnőtteknek és gyerekeknek, tanulni vágyóknak és hangszeren gyakorlóknak.
A kisfiú, akit népdallal altatott el az édesanyja, felnőve a vidéket járta és gyűjtötte, mentette, rendszerezte a magyar népdalkincset.
A kisfiú, akit első fellépése után csokorba kötött édességgel leptek meg a barátai, később beutazta Európát és Amerikát, koncerteket adott a világ nagyvárosaiban.

A kisfiú, aki esténként a cselló és a zongora hangjaira aludt el, valóra váltotta minden álmát.